Színtörténeti alapismeretek

Hogyan alakultak ki az első festékek? Hogyan lehet a színeket keverni? Milyen színtereket ismerünk és használunk a mindennapokban és a nyomdaiparban? Az alábbi írás ezt próbálja meg egyszerűen elmagyarázni.

A színek fejlődése

Az emberek életében mindig is fontos szerepet játszottak színek, színezték ruháikat és tárgyaikat, festettek kőre, falra, papírra. Az első festékek az őskorban alakultak ki állati zsír, égetett szén, föld és kréta keverékéből. Így eleinte vörös, sárga, barna, fekete és fehér volt a palettán. Azóta a színek történelme és a paletta bővülése folyamatos fejlődésben van felfedezések és tudományos kutatások útján is. Az új pigmentek meghatározták és végigkísérték a művészettörténet legnagyobb momentumait az Ókortól kezdve, a reneszánszon át az impresszionizmusig.  Egy-egy korban kiemelt szerepe volt némely színnek, például az ókori Egyiptomban a kék szín az isteni igazságot jelképezte.

Az évszázadok folyamán sokan kísérleteztek a színek elméletével, más-más megközelítésből alkottak különböző rendszereket, többek között Arisztotelész, Newton és Goethe. Sir Isaac Newton fedezte fel az első színkereket. Amikor a napsugarat egy üvegprizmán bocsátotta keresztül, észrevette, hogy a színek hatalmas spektruma tükröződik vissza. A különböző színárnyalatokat figyelve azt látta, hogy a színek szivárványa harmonikus kapcsolatban áll egymással. Korábban az emberek a szivárványt egy csodálatos természeti rendellenességnek hitték, de Newton felfedezése megmutatta, hogy ezek a színek – vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya és a köztük lévő átmenetek – az alapvető színek.

Miért látjuk a színeket?

A lexikon definíciója szerint a szín „a látható fény által keltett, összetevőinek hullámhosszától és intenzitásától függően különböző fiziológiai érzet”. Mitől látunk tehát valamit mondjuk kéknek vagy sárgának? Egyszerűen fogalmazva attól, hogy az adott tárgy azt a színt veri vissza, míg a többit elnyeli. Egy fehér tárgy mindig olyan színű, amilyen színnel megvilágítjuk, ellenben egy fekete tárgy bármilyen színnel megvilágítva fekete. A többi szín esetén színkeveredések jelentkeznek, de a komplementer színével megvilágítva minden szín feketének látszik.

Színmodellek a nyomdaiparban

A színkeverés törvényszerűségeit leghamarabb a festékek esetén ismerték fel. Napjainkban két fő színtér van, amit érdemes ismernünk, az RGB és a CMYK színtér. A nyomdai világban használt CMYK színtér megértéséhez először röviden meg kell ismernünk az RGB modellt. Ebben az esetben az alapszínek a vörös (Red), zöld (Green) és a kék (Blue), melyek keverésének aránya határozza meg a különböző színeket, p. 100% kék és 50% vörös keverésével lilát kapunk. Itt tudjátok kipróbálni és legkönnyebben megérteni, hogyan működik ez az additív színkeverés, mellyel mindennap találkozunk, mikor leülünk a tv vagy a monitor elé.

Mivel a nyomtatók képtelenek az RGB tartományt tökéletesen kinyomtatni, ezért volt szükség egy másik, kisebb színskálára. Ez a CMYK paletta, melyben a felületre festett alapszínek visszavert fénye adja a színt. A cián (Cyan), bíbor (Magenta) és sárga (Yellow) ennek a színkeverésnek az alapszínei, negyedikként a feketével, mint kulcsszínnel (Key color) kiegészítve a nyomdatechnika alapszínei. Minden nyomdai munkára szánt grafikát emiatt először e négy szín kivonataira kell bontani, melyek a nyomtatás során egymás után kerülnek papírra, ezek együttesen a kívánt grafika színeit adják vissza. Nehézség és probléma, hogy mindennap használt digitális eszközeink (fényképező, scanner, monitor) mind RGB színtérben dolgoznak, így ezeket az állományokat konvertálni kell, mielőtt nekiállunk a grafikánkat összeállítani.

Az alábbi felvétel jól mutatja a 4 alapszín egymásra helyezésével hogyan jön ki egy adott kép:

A tökételes szín nyomában

Hogyan érjük el, hogy a nyomtatott anyagainkon mindig ugyanaz a szín szerepeljen? Használjuk a Pantone színskálát! Mivel a CMYK nem képes visszaadni az összes, RGB-ben létező színt, így ha ugyanazt az árnyalatot szeretnénk mindig látni a névjegykártyákon, szórólapokon és katalóguson, érdemes a grafikai munka legelején megkeresni a Pantone skálán a tökéletes színt. Így akár a világ másik feléről megrendelve is biztosak lehetünk benne, hogy a megrendelt nyomdai anyagunk ugyanabban a színben fog pompázni!

Érdemes figyelemmel kísérni az év színét, melyet minden évben gondos találkozók és megbeszélések után választanak ki. Sokszor ezek a színek adnak vonalvezetést sok nagy divatcégnek, divattervezőknek és designereknek. 2016-ban például a nyugalmat sugárzó rózsakvarc és kék voltak az év színei, melynek jegyében a Sephora adott ki dekor kozmetikai kollekciót.

Pantone átalakítása CMYK-ra

Ha egyszerűsíteni akarunk, és költséghatékony megoldást keresünk, akkor CMYK-ban is megkereshetjük a legközelebb elhelyezkedő színt, ami nekünk tetszik. Ezt nevezzük színegyeztetésnek. Ehhez nincs is más dolgunk, mint kinyomtatni a kiválasztott Pantone színt CMYK-ban. Mivel ez valószínűleg nem fog tökéletesen egyezni az eredeti színünkkel, ezért érdemes létrehoznunk egy szín rácsot, melynek a közepére helyezzük az eredeti színt és körülötte fokozatosan változtatjuk az árnyalatokat. Lehet, hogy egy kicsit több sárga vagy kevesebb fekete kell. Ezzel a technikával olyan spektrumot hozhatunk létre, mellyel a egyszerűen és költséghatékonyan találhatjuk meg a nekünk tetsző Pantone színt a CMYK színtartományában.

Forrás: printmag.com, pantone.com

További cikkek