Ma 170 éve, hogy a forradalmi ifjak összegyűltek és elindították történelmünk egyik legjelentősebb eseményét. A forradalom egyik fontos momentuma volt a Landerer nyomda elfoglalása és a szabad sajtó első termékeinek nyomtatása. Ki volt Landerer? Milyen szerepe volt a forradalom kirobbanásában és a szabad sajtó megszületésében? Ezeket a kérdéseket járjuk ma körül.

A Landerer nyomda

Landerer Lajos 1800-ban született, egy több generációs nyomdász család sarjaként. Apja halála után örökölte meg a család pozsonyi és pesti nyomdáját. A Magyar Tudományos Akadémia megalapításának tervei miatt a magyar nyomdaipar virágzását vizionálta és a vállalat pesti nyomdájára koncentrált. A forradalom előtti időszak egyik legjelentősebb nyomda terméke a Kossuth Lajos által szerkesztett, korabeli ellenzéki sajtótermék, a Pesti Hírlap volt, melynek létrejöttében nagy szerepet játszott Landerer Lajos.

A Szabad Sajtó első példányainak szétosztása a Landerer és Heckenast nyomda előtt (Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)

A nyomdafoglalás

1848. március 15. reggelén, Jókai Mór felolvasta a 12 pontot a Pilvax kávéházban, majd Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt. A jogi és orvosi egyetemen való toborzás után, elhatározásuknak megfelelően elindultak, hogy a proklamáció első pontját, a sajtószabadságot önerőből megvalósítsák. 10 óra után kicsivel ért oda a tömeg a Hatvani utcai Landerer és Heckenast könyvnyomdához, mely a kor legkorszerűbb és legnagyobb nyomdája volt az országban.

A korabeli beszámolók szerint 1848. március 15. előestéjén Landerer értesült róla, hogy mire készülnek az ifjak és nagy mennyiségű papírt készíttetett elő és a teljes személyzetet behívta másnapra. Érkezésükkor Landerer kijelentette ugyan, hogy nem nyomtat nekik röplapokat, mivel az nem lett cenzor által engedélyezve, de állítólag maga súgta meg Petőfinek, hogy a nép nevében foglalja el a nyomdagépet. Ezzel valószínűsíthetően a látszatot szerette volna fenntartani, hogy a forradalmár tömeg kényszerítő hatása alatt cselekszik. Heckenast Gusztáv nem ment be aznap a nyomdába, valószínűleg a politikai kapcsolatait féltette és üzleti óvatosságból döntött így.

A nyomdagép lefoglalását követően kinyomtatták a szabad, cenzúra nélküli sajtó első példányát. (Forrás: WIKIPEDIA)

Landerer végül teljesítette a követeléseket és a forradalom további időszakában egyértelművé vált, hogy melyik oldalon áll.

Március 17-én az egész város ünnepelt és díszkivilágításban úszott a dicső forradalom tiszteletére. Landererék egy kivilágított nyomdagépet állítottak ki az utcára, melyen a magyar zászló, címer volt látható és az „Éljen a sajtószabadság” volt olvasható és a nyomdászok a Nemzeti dal, a 12 pont és az első felelős kormány névsorát osztogatták a járókelőknek.

A Landerer-nyomda sajtógépe, amelyen a Nemzeti dalt és a 12 pontot 1848. március 15-én kinyomtatták (Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)

A nyomda épülete ma is megtekinthető a Ferenciek terén, de ma már nem nyomdagépek és forradalmárok, hanem magánlakások és boltok foglalják el.